Manufaktúra a címe az A2 csoport fotókiállításának, utalva ezzel a kézzel készítésre az analóg fotótechnikára. Faktúra pedig a játék, fények és formák a fényképen. A kiállítás a Kép-Szín-Tér Fotóműhely nyári fotótáborának analóg napján formálódott a programon résztvevők között. Elképzelés, hogy filmes fényképezőgépeket használva készítsenek képeket, amiket majd egy archaikus technikával jelenítenek meg régi elképzelése volt a csoport tagjainak. A rohanó világunkban a mobiltelefonos képek dömpingje mellett kíváncsiak voltak a fotósok mennyire tudnak még filmes analóg technikában gondolkodni, képet alkotni.
Kicsit visszapillantva a filmes analóg képkészítés idejére, ami nem is olyan régen kezdett hanyatlani, hiszen még 1999-ben csak a KODAK 800 millió tekercsnyi filmet gyártott és 2011-re ez a szám a 20 milliót alig érte el. Ekkoriban jelentek meg az első elérhető árú digitális fényképezőgépek és a filmes fényképezés néhány elszánt fényképész játékává vált. Érthető hiszen a digitális olyan előnyökkel bír a használatot tekintve, mivel a gépbe egy közepes fotós képessége van program formájában integrálva.
Ez a digitális képkészítés forradalom átalakította a fotóipart, gazdaságát és a fényképek értékét. Mondhatjuk azt szinte mindent leértékelt, feleslegessé vált a szakmai tudás, nem kell komoly laborfelszerelés stb. Az emberek viszonyát is megváltoztatta a képek készítéséhez és használatához. Az ünnepek pillanatszerű megörökítését felváltotta a folyamatos képfolyam., az emlékezetes pillanatból egyszerű jelenlét lett. Az emlékezés egy új technikát kapott, ami aztán zárójelbe tette a képi emlékezetet.
A csoport több tagja emlékszik még a hivó és a fixir szagára, arra a varázslatra, ahogy a látens kép megjelenik meg a fotópapíron a hívófolyadékban. Ezért is döntöttek úgy, hogy egy korai fotótechnikát elevenítenek fel, nevezetes a kallitípiát. Ez a kiállítás valójában egy ilyen játék, a digitális technika fénykorában egy nagy ugrás az, időben vissza az 1800-as évek végére.
A kiállított képek egy ma már történelminek nevezhető fotótechnikai eljárással a kallitípiával készültek, amelyet eredetileg Dr. William Walker James NICOL (1855-1929) skót vegyész, 1889-ben ismertetett.
Ennek több változata ismert, amelyek közül talán a VanDyke barna eljárás a legnépszerűbb.
A fényérzékenyítő alapoldat mindegyik esetében vas-III (Fe+++) és ezüst ionokat tartalmaz. A képalkotási folyamat a ferri (Fe+++) ionok fény hatására bekövetkező redukcióján alapul, amikor a keletkező ferro (Fe++) ionok az ezüstöt fém ezüstté redukálják és valójában ez utóbbi adja a látható és maradandó képet.
A teljes folyamat manuális leírása: a felvétel elkészítése (ez lehet digitális, vagy analóg eszközzel); a készítendő papírkép nagyságával egyező negatív előállítása (jelen esetben nyomtatással); a papír előkészítése (cserzés-szárítás-érzékenyítés-szárítás); kontakt másolás (napfénnyel, vagy UV lámpával); a másolat kidolgozása (előhívás-mosás-fixálás-mosás-szárítás).
Ha ennyi technikai részlet után sikerült kilépni egy pillanatra a rohanó világunkból, talán érdemes megnézni a kiállítást. (A kiállítás A Vértes Agorája Folyosógalériáján tekinthető meg nyitvatartási időben)
Kiállítók:
Bognár Ágnes (Kecskemét)
Dallos István (Tatabánya)
Jánosházi Eszter (Tatabánya)
Lang Ágnes (Tatabánya)
Lipcsei István (Tatabánya)
Lipcsei Gergely (Környe)
Namba Kenji (Fukushima, Japán)
Tarján Sándor (Szárliget)
A tárlaton a fotókat Raáb Zoltán készítette.
