Sopotnik Zoltán 1974-ben született Salgótarjánban. Sziveri- és József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. Kötetei: Krokodil (2003), Az őszinteség közepe (2006), Futóalbum (2009), Saját perzsa (2012), Fahéjas kert (2013), Moszkvics (2016).
Sopotnik Zoltán Átoksáskák A cigány gettóban azt mondják, új pestis jön, mindennél vadabb és nyomorítóbb. Átoksáskák rágják majd a házak és emberek gerincét, terjesztik a kórt, még a földet is megmérgezik. Mit kezdjek ezzel az információval, kérdezem könnyedén, cinikusan. Nem elég, ha angyalokat látok folyton aláhullani? Rög, a szerzetes, aki a templom alatti állatkórházban segédkezik, egy fekete-fehér macskát hoz nekem, a szomszéd tanár- nőnek egy szomorú labradort, a földszinti lakóknak öszvért, papagájokat, és így tovább. Hordja őket, átadja, egy szót sem szól, nem hagy kérdezni, csodálkozni, csak. A lakótelepen így mindenkinek lesz egy állata. Azt mondja, egy leesett angyal rendelte így. Melyik az, én eddig mindegyiket láttam, kérdem, de már a szomszéd négyemeletes felé vonszol egy vízilovat. Ropog tőle a környék. (Új Forrás 52. évfolyam 4. szám)
