A Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány Hely&Mérték sorozatának 6. darabjaként megjelent az „…értelme ennek a régi, nagy titoknak”. Titok és varázs a filozófiában, az irodalomban és a művészetekben című tanulmánykötet. A könyv a tavaly szeptember 20-án a Tatabányai József Attila Könyvtárban megrendezett azonos című konferencia előadásainak írásos változatát tartalmazza, Reichert Gábor és Szénási Zoltán szerkesztésében. A borító Muzsnay Ákos képének felhasználásával készült.
KOSZTOLÁNCZY Tibor: Titkok és elhallgatott szándékok Kassák Lajos 1920-as évekbeli sajtópereiben
DOBÓ GÁBOR: Az osztálytudat titkai. Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon
SZÉNÁSI ZOLTÁN: Jó és rossz varázs. A költői megszólalás átértékelése Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseiben
VISY Beatrix: „Most e titkot kilesem”. Rejtélyek és vonzódások Babits Mihály Poe-fordításai körül
MIZSUR Dániel: Házasságtörténetek egy rendre elfeledett író életművében
FODOR József Péter: „Bőséget élveznek a garázdák sátrai.”. Márai Sándor: Jób …és a könyve
K. HORVÁTH Zsolt: A Rákóczi úti titokzatos idegen. Szöllősi György bűnpere és a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem occidentalizmusa
MURZSA TÍMEA: „Segítsünk nyitni a kapukat”. Titok és beavatás Nádas Péter Egy családregény vége című művében
FÖLDES Györgyi: Varázsének, ráolvasás, bájolás. Ladik Katalin neoavantgárd sámánversei és -performanszai
NYERGES Gábor Ádám: A csillagjós ege és a titokban rejtőző rokon. Belátások Orbán Ottó (vélhetően) legutolsó verseivel kapcsolatban
ANGYALOSI Gergely: Titkok, teljes megvilágításban. Egy Tandori-vers ökonómiája
REICHERT GÁBOR: A Csónakázó-tó titkai. Sopotnik Zoltán Futóalbum című kötetéről
„A titok és a varázs tematikusan számtalan irodalmi műben vagy képzőművészeti alkotásban megjelenhet, de alakító tényezője lehet a drámai vagy prózai szövegek cselekményének is. Ugyanakkor utat nyit egyrészt az immanens világon túli sejtett vagy a hit által megcélzott valóság eléréséhez. Filozófiai kérdésként a titok a világ és az emberi létező teljes megismerhetetlenségének problematikájához kapcsolható, és éppen emiatt a létezés varázslatosságának az élményében is részesíteni képes. A tanulmánykötet címéül választott idézet Kosztolányi Dezső Hajnali részegségéből származik, mely a modern magyar irodalomban talán legszebben fogalmazta meg ezt a léttapasztalatot.” (Részlet a szerkesztői előszóból)
A kötet bemutatója egy későbbi időpontban a Bánhidai Alkotó Házban (Tatabánya, Kossuth u. 39.) lesz, a könyv a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány címén (info.nyarikonyha@gmail.com) megrendelhető, és hamarosan a budapesti Írók Boltja kínálatában is elérhetővé válik.
(UFo)
