Ilauszky Tamás kiállítása budapesti Duna-parti sétái során összegyűjtött anyag bemutatása. A séták során a tájérzékelés speciális formát ölt magára a szoborszerű, hódok által faragott fák gyűjtésén keresztül. Ezeket a hódrágásokat a Duna, mint uszadékfákat hord ki egy-egy áradás során. A táj meghódításának levetkőzése azon tájérzetek közé tartozik, ahol az ember nem avatkozik be drasztikusan a környezetbe, miközben megéli és élvezi A Tájat, vagy a mozgást a tájban .
A meghódított táj:
Budapest 1. ker > 16 vagy egyéb busszal a Deák-térre > 100 busz Liszt F. Reptér, Ferihegy > Katmandu Nemzetközi reptér > Busz vagy privát autó Gairidhara városrészbe, ahonnan a helikopter indul > repülés Lukába, pihenés, nézelődés > Pheriche, légifelvételek készítése > Everest alaptábor, Hotel Everest, villásreggeli, kávé, tea > sherpa befogása, gyaloglás indul a hegy további részeire. > Ugyanez visszaúton fordított sorrendben. Ha a helikoptert mellőznénk, akkor választhatunk számtalan vonat és buszút, illetve bérelt autó között, vagy ezek kombinációjában.
Ez egy csodálatos kirándulás. Az Everest alaptábor környéki séta maradandó élményt nyújt, de a Csomolungmát megmászva akár nemzeti és nemzetközi hőssé is válhat az ember. Mindez a táj (és akár önmagunk) meghódítása szempontjából maximális pontszámot jelent, a táj meghódításának levetkőzése szempontjából viszont ez a nullás szint. Csak óriási környezeti terhelés árán élvezhető így a táj. A táj külső befogadása megtörténik ugyan, rengeteg szép tájfotó, videó és selfie készül. Ám a táj megélése máshol van. (Egyéb lehetőségként a Google szerint Katmandu gyalog 69 nap, és onnan még jónéhány az Everest)
A Táj:
A táj egy, a kultúra által megfogalmazott természetfogalom – írja Radnóti Sándor A táj keletkezéstörténetei c. írásában. Modern teoretikusai A.W. Schlegeltől és Schelgelingtől Georg Simmelen, Joachim Ritteren keresztül Adornóig, és a tájfestészet történészei Friedlandertől Kenneth Clarkig és tovább hangsúlyozzák, hogy a természet tájként rejtve marad mindazok számára, akiket az aktivitásuk közvetlenül hozzáköt, s csak annak nyilvánul meg, aki szemléli. Georg Simmel 1913-as úttörő esszéjében olvasható: Táj, állítjuk, akkor jön létre, amikor a természeti jelenségeknek a földfelszínen kiterjedt egymásmellettiségét sajátos egységgé fogjuk össze, amely eltér attól, ahogyan az okságilag gondolkodó tudós, a vallásosan érző természetimádó, a teleológiai irányultságú szántóvető vagy stratéga ugyanezt a látóteret átfogja. Ennek az egységnek a legjelentősebb hordozója valószínűleg az, amit a táj ’hangulatának’ nevezünk.
Bár a tájtapasztalat vagy tájélmény felfüggeszti az aktivitást, megmarad a kontempláció területén – hangúlyozza tovább Radnóti – mégis a gyűjtögetés, a táj apró alkotóelemeinek a gyűjtése, tengerparti vagy dunai kavicsok, egy göcsörtös és lekerekedett uszadékfadarab, őszi levélgyűjtemény, stb. ugyanide sorolható, a haszonmentes, elmélyült cselekvések sorába. Hangokat is lehet a tájban gyűjteni, illetve hangtájat gyűjteni és alkotni (soundscape), ami szintén egy tájélmény, egy cselekedet a tájról; cselekedet, egy elképzelés az embernek önmagáról. Az igazi tájélmény az, amiben ki tudja kapcsolni az ember a pénzkereset és a pénzköltés lehetőségeit.
…Hogy a hódok? Igen, azok nagy tájrendezők, önfeledt, bár kényszerű tájészek és szobrászok, legalábbis segédek.
Budapest, 2025 április
Ilauszky Tamás
(Ilauszky Tamás előadó, szobrász, képzőművész Szerencsen született.A középiskolát Szegeden végezte a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában, díszítőszobrász szakon. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, rajz-vizuális nevelés – szobrász szakon diplomázott. Számtalan önálló kiállítása, művészeti akciója az ország galériáiban.)