A Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány Hely&Mérték sorozatának 6. darabjaként megjelent az „…értelme ennek a régi, nagy titoknak”. Titok és varázs a filozófiában, az irodalomban és a művészetekben című tanulmánykötet. A Tatabányai Alkotó Művészeiért Közalapítvány gondozásában kiadott könyv bemutatója a hagyományoknak megfelelően a Bánhidai Alkotó Házban volt.
A kötet a tavaly szeptember 20-án a Tatabányai József Attila Könyvtárban megrendezett azonos című konferencia előadásainak írásos változatát tartalmazza, Reichert Gábor és Szénási Zoltán szerkesztésében, a borító Muzsnay Ákos képének felhasználásával készült; . bemutatón a szerzők közül többen jelen voltak.
Az emberi természet része a kíváncsiság, a kutatás, az ismeretlen felfedezésének a vágya. Más szóval: a számára láthatatlan, természeti erők vagy felettes hatalmak által elfedett titkok kilesése, kihallgatása vagy a tiltott dolgok megtapasztalása. Hogy mennyire kezdetektől fogva része ez az emberi természetnek, azt az ősi, mitikus történetek igazolják, és ebben az esetben valóban Ádámig és Éváig mehetünk vissza, akik a kígyó csábítására ettek a tiltott tudás fájáról.
A titkok kifürkészése vezethet tehát bukáshoz, de akár mindezt kockáztatva az ismeretlen felfedezése motiválhatja a haladást is, úgy, ahogy Dante művében az örök emberi kíváncsiság ősképe, Odüsszeusz biztatta társait: „Gondoljatok az emberi erőre: / nem születtetek tengni, mint az állat, / hanem tudni es haladni előre!” Ugyanakkor – a másik oldalról tekintve – a titokban benne van az elrejtés mozzanata is, a „titokgazda” (a fentebbi példákban maga Isten) igyekszik megőrizni titkát, és aki e titkot megpróbálja felfedni, annak büntetés a sorsa. Ádám és Éva, miután ettek a tiltott fa gyümölcséből, nem a jó és gonosz tudói lettek, miként a kígyó ígérte nekik, hanem „észrevevék, hogy mezítelenek”. De a görög hős hajóját is örvény nyelte el, mert „Valaki így akarta.
A tatabányai TMJV József Attila Könyvtárban rendezett konferencia előadói annyit ugyan nem kockáztattak, mint az első emberpár vagy Dante Odüsszeusza, mégis legjobb tudásuk szerint és szakmai kíváncsiságuk által vezérelve igyekeztek minél sokrétűbben körbejárni a titok problematikáját az irodalomban, a művészetekben és a kultúrában általában.
A titok és a varázs tematikusan számtalan irodalmi műben vagy képzőművészeti alkotásban megjelenhet, de alakító tényezője lehet a drámai vagy prózai szövegek cselekményének is. Ugyanakkor utat nyit egyrészt az immanens világon túli sejtett vagy a hit által megcélzott valóság eléréséhez. Filozófiai kérdésként a titok a világ és az emberi létező teljes megismerhetetlenségének problematikájához kapcsolható, és éppen emiatt a létezés varázslatosságának az élményében is részesíteni képes. A tanulmánykötet címéül választott idézet Kosztolányi Dezső Hajnali részegségéből származik, mely a modern magyar irodalomban talán legszebben fogalmazta meg ezt a léttapasztalatot, de idézhetnénk Ady nevezetes versét is: „Vagyok, mint minden ember: fenség, / Észak-fok, titok, idegenség, / Lidérces, messze fény, / Lidérces, messze fény.”
Ahogy az a konferencia diszkussziójában megfogalmazódott, végső soron minden irodalmi mű, minden műalkotás megértésre, „megfejtésre” váró titok. A kötet tanulmányai ezúttal sem ölelik fel a lehetséges tematikus és metodikai spektrum teljességét, de izgalmasan szerteágazó és időnként egymáshoz kapcsolódó utakra vezetik el olvasójukat, ki – reményeink szerint – ez alkalommal is végigjárja velünk ezt az egyszerre titokzatos és varázslatos szellemi felfedezőutat – írja tanulmánykötet előszavában Reichert Gábor és Szénási Zoltán.
A kötet tartalma:
KOSZTOLÁNCZY Tibor: Titkok és elhallgatott szándékok Kassák Lajos 1920-as évekbeli sajtópereiben
DOBÓ GÁBOR: Az osztálytudat titkai. Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon
SZÉNÁSI ZOLTÁN: Jó és rossz varázs. A költői megszólalás átértékelése Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseiben
VISY Beatrix: „Most e titkot kilesem”. Rejtélyek és vonzódások Babits Mihály Poe-fordításai körül
MIZSUR Dániel: Házasságtörténetek egy rendre elfeledett író életművében
FODOR József Péter: „Bőséget élveznek a garázdák sátrai.”. Márai Sándor: Jób …és a könyve
K. HORVÁTH Zsolt: A Rákóczi úti titokzatos idegen. Szöllősi György bűnpere és a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem occidentalizmusa
MURZSA TÍMEA: „Segítsünk nyitni a kapukat”. Titok és beavatás Nádas Péter Egy családregény vége című művében
FÖLDES Györgyi: Varázsének, ráolvasás, bájolás. Ladik Katalin neoavantgárd sámánversei és -performanszai
NYERGES Gábor Ádám: A csillagjós ege és a titokban rejtőző rokon. Belátások Orbán Ottó (vélhetően) legutolsó verseivel kapcsolatban
ANGYALOSI Gergely: Titkok, teljes megvilágításban. Egy Tandori-vers ökonómiája
REICHERT GÁBOR: A Csónakázó-tó titkai. Sopotnik Zoltán Futóalbum című kötetéről
(A könyv a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány címén megrendelhető (info.nyarikonyha@gmail.com), és hamarosan a budapesti Írók Boltja kínálatában is elérhetővé válik.
Fotó: Dallos István
