Tata, Barlang, Grotta XIII. tematikus képzőművészeti kiállítás A lebegés furcsa, a gravitációnak ellentmondó helyzet: valami vagy valaki csaknem mozdulatlanul fennmarad, vagy alig észrevehetően mozog felfüggesztés vagy alátámasztás nélkül. Közege lehet a víz, a levegő és persze a képzelet is… Lényege a bizonytalanság, illetve az instabilitás, miközben mégis egyfajta törékeny egyensúlyt hoz létre a térben, máskülönben […]
A Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány Hely&Mérték sorozatának 6. darabjaként megjelent az „…értelme ennek a régi, nagy titoknak”. Titok és varázs a filozófiában, az irodalomban és a művészetekben című tanulmánykötet. A könyv a tavaly szeptember 20-án a Tatabányai József Attila Könyvtárban megrendezett azonos című konferencia előadásainak írásos változatát tartalmazza, Reichert Gábor és Szénási Zoltán szerkesztésében. A borító Muzsnay Ákos képének felhasználásával
A titkokról és varázslatokról… Read More »
József Attila Könyvtár Galériája, Tatabánya „Egy jól elkészített fekete-fehér fotó időtlen minőséget nyújt, amely nem adható át színes képeken. Drámai hatást, érzelmeket és szenvedélyt keltenek, a monokróm képek sajátos módon kiemelik az alakokat, textúrákat, tónusokat és részleteket, ezért a fekete-fehér sajátos világa érvényesül, többek között, az épületek fotózásához.” (Canon katalógus) „Azt kell leszögeznünk, hogy a szó
Idézetek Szabó János „Fekete-Fehér” című fotókiállításához Read More »
Ilauszky Tamás – Vad művek A Bánhidai Alkotó Ház nem véletlenül a progresszív művészeti események és kiállítások otthona… Úgy tűnik, a nevéhez ragaszkodva ideiglenes otthont adott olyan kísérletező alkotónak is mint Ilauszky Tamás, aki a művészetet tágabban, szabadabban értelmezi a szokványosnál. Mondhatnánk azt is, hogy egy gyűjtögető mutatkozott be a galériában, egy táj-tisztelő, anyag és
„A művészet tágabb és szabadabb értelmezése” Read More »
Ilauszky Tamás kiállítása budapesti Duna-parti sétái során összegyűjtött anyag bemutatása. A séták során a tájérzékelés speciális formát ölt magára a szoborszerű, hódok által faragott fák gyűjtésén keresztül. Ezeket a hódrágásokat a Duna, mint uszadékfákat hord ki egy-egy áradás során. A táj meghódításának levetkőzése azon tájérzetek közé tartozik, ahol az ember nem avatkozik be drasztikusan a
Vad művek: A Táj meghódításának levetkőzései / gyakorlat és gyűjtés Read More »
Sopotnik Zoltán ajánlója Az Új Forrás májusi lapszáma ismételten bővelkedik meglepetésekben: mindjárt egy Alberto Manguel esszével kezdődik Szilágyi Mihály fordításában, amely megadja a kezdő intellektuális alaphangot a további olvasáshoz. Az összeállításban még egy esszét olvashatunk Bóna Lászlótól Az utolsó pont címmel. A versrovatban Marianne Moore, Dukay Barnabás, Balogh Robert, Réder Ferenc és Veres G. András
Transzmelankólikus cethal Jónás gyomrában Read More »
Először nézzük meg a valkűröket, a kifejezés ismerős lehet, talán Wagner operáiból, talán a ma divatos amerikai álmitológiai-akciófilmekből. Kik voltak a valkűrök? Némely forrás szerint Odin isten alacsonyrendű szolgálólányai. Hát nem éppen: „A valkűrök különleges emberfeletti erőkkel felruházott lények… nők, akiknek hatalmuk van a sors felett, akik kényük-kedvük szerint szövik a csata, és benne az
Tiltott tudások a vikingeknél Read More »
Egy nagy fehér terem, tele hernyóselyemre festett képekkel. Kék, arany, türkiz színekben, a méret hatvanszor kétszáz… A formák jó része geometrikus, bár van foltszerű, homályos, kavargó, egymásba olvadó, sőt örvénylő minta is. Messziről nézve akár egy gésa selyemruháinak változatai is lehetnének, vagy egy selyemfestő kísérletei, aki szín és forma variációkkal keresi a tökéletest. Ha a
CORROVISION – Németh Zsófia Aliz kiállítása Read More »
Az Új Forrás áprilisi számát el-és leuralják a versek, és nemcsak a Magyar Költészet Napja alkalmából, hanem amúgy is, ráadásul a tatai Gandalf, a nyolcvanéves Muzsnay Ákos grafikusművész zseniális alkotásai is hozzátesznek a művészi kontextushoz. A versrovatban Victor Jiménez, Diego Muzzio, Sunayana Bhargava, Maggie Nelson, Halmosi Sándor, Zalán Tibor, Takács Nándor, Nyilas Attila, Farkas Arnold
„Látomás lesz létezéssé, s létezés lesz látomássá.Semmi lesz valamivé, és valami lesz semmivé.” Versidézet A vörös szoba álmából, Cao Hszüe-Csin 1791-92-ben megjelent művét a legjelentősebb klasszikus kínai regényként tartja számon az irodalomtörténet, ennek a százhúsz fejezetből álló könyvnek a címét választotta Kammerlohr-Kováts László mostani tárlatához. Ha körbenézünk a tatai vár toronyszobájában, és elmerülünk a képek
A vörös szoba álma Read More »
