A Bánhidai Alkotó Ház Betegszamár Galériájában, A Vértes Agorája szervezésében zajló idei Tatabányai Tavaszi Fesztivál eseményeként, nagy érdeklődés mellett megnyílt Varga Benedek grafikusművész kiállítása. A tárlaton fametszéssel, tussal és vegyes technikával készült, halakat és olajfákat ábrázoló finom munkák láthatók. A kiállítást maga a művész ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Varga Benedek vernisszázson elhangzott szövegéből közlünk szemelvényeket.
„A művészeti tevékenységekkel kapcsolatban lassan minden magyarázatra szorul, pedig nem kéne, és én sem magyarázkodásra készültem akkor, amikor úgy döntöttem, hogy magam nyitom meg a kiállításomat. …az olajfa az európai kultúra fontos szimbóluma, érdekes és érdemes követni, hogy mi történt és történik vele. Lassan húsz éve nemesítenek fagytűrő, a mi klímánkon is megélő olajfafajtákat Pécsen, és minden évben szüretelnek is. Innentől kezdve, ha belegondolunk, releváns festészeti témaként jelentkezhet akár a kárpát-medencében is, nem csak, mint a nyaralás emléke. A bibliai olajfák hegyétől közben eljutottunk az olajfapusztulásig bekövetkező iparági válságig és a hamisításig. Történelmi és szimbolikus értelemben is.”
„Hasonló gondolatok, valójában tehetetlenség, vagy a klímaszorongás vagy inkább klímadüh foglalkoztatott akkor is, amikor pár éve halakat kezdtem festeni, rajzolni. Egy korábbi halas képem Eszik Alajos egyetemi mesterem soproni kiállításán szerepelt sikerrel, értsd: sokan megdicsérték és beszéltek róla. …az a hal, amit modellként használtam, egy intenzíven tömegtenyésztett, ketreces tengeri hal volt, pikkelyezve, belezve, plasztik csomagolásban, és nekem ez volt a célom, ezt kifejezni. Akárcsak a hamisított olajat. A Generázeti-tótól multi üzletek polcaira jutottunk. Ismét!”
„Az Art Flexum Művész Társaság 2023-as rajkai művésztelepén történt, hogy elkezdtem kísérletezni az olajpasztell és az akvarell kombinálásával, az elért hatás nagyban emlékeztetett a rézkarcoláskor kialakuló vakfoltokra, és ez színek, a festés és rajz kominációjában nagyon inspirálóan hatott. Történetesen egy rákot ábrázoló sorozat darabján dolgoztam, a rák úgy került a képbe, szó szerint is, hogy Rajka német neve Raggendorf, azaz Rákfalu volt, a környéken található rengeteg kecskerák miatt, Manapság már nem találni egyetlen egyet sem, ahogy a Tatabányához közeli Síkvölgyön sem akadunk a rák nyomára, pedig tíz éve még rendszeresen fogták az édesvízi rákot. Szóval, Rajkán arra gondoltam, ha rák nincs, rajzolok nekik, és sokszorosítok is, hogy több legyen belőlük.”
(A kiállítás előzetes bejelentkezés után hétköznapokon tekinthető meg április 30-ig)
fotók: Dallos István
