Vasi Ferenc Zoltán a kötött formákat és a szabadvers-technikákat is jól ismeri, elrejtőzik a maga-kreálta szerepekbe, alteregókba, de alapvetően klasszikus értékeket szem előtt tartó, hagyományokat folytató lírát művel.
Vasi Ferenc Zoltán
Helymeghatározás
Ég alá törpülök
torokhangon
szólok
küszködöm a testtel
reszketek
a csenddel először
elvétem lélekzetvételem
dalolok köhögök sivítok
fejfa alatt porladón
görönggyé tapadok
Vers az érinthetetlenről
Mondd, milyen csöndből
sarjadoznak a virágok?
És a zárt szemhéjak
mögött milyen az álom?
A száj szomjazik a szóra,
de mégis mozdíthatatlanul néma.
S víz van-e, hogy a hallgatás
felgyűlt porát lemossa?
És ki mozdítja, ha mozdítja,
és kit érint, ha érint, ha néha
megérkezik a hajnal, milyenek
az árnyak, ha tompa színekkel
alkonyatkor szerte foszlanak
Vasi Ferenc Zoltán, költő (1966, Tata) országos irodalmi folyóiratokban publikált, köteteiből: Gyógyulás kertje (Magyar Napló Kiadó), Érdemkeresztek (Könyvműhely)
