Az Új Forrás áprilisi számát el-és leuralják a versek, és nemcsak a Magyar Költészet Napja alkalmából, hanem amúgy is, ráadásul a tatai Gandalf, a nyolcvanéves Muzsnay Ákos grafikusművész zseniális alkotásai is hozzátesznek a művészi kontextushoz.
A versrovatban Victor Jiménez, Diego Muzzio, Sunayana Bhargava, Maggie Nelson, Halmosi Sándor, Zalán Tibor, Takács Nándor, Nyilas Attila, Farkas Arnold Levente, Simek Valéria, Kerper Mietta, Filotás Karina, Malejko Norbert, Süli István, Györe Balázs és Kelényi Béla költeményeit olvashatjuk.
A prózarovat áprilisi szereplői Szabó Máté Mihály, Kosztolánczy Tibor, Halász Margit, Karamán Hunor és Murányi Zita.
A különleges lapszámban Bajnai Marcell ír Bari Károly költői indulásáról, Angyalosi Gergely egy Tandori-vers ökonómiájáról értekezik, Nyerges Gábor Ádám, Orbán Ottó vélhetően legutolsó versivel kapcsolatban igazítja el az olvasókat, Kotányi Kristóf pedig Tábor Béla: A mítoszomlástól a személyiségig. A szimbólum válsága és a logosz energizálása) című könyvét elemzi, de belemerülhetünk egy jó kis Bóna László esszébe is.
Sopotnik Zoltán
Farkas Arnold Levente
AZ AMERIKAIAK
részlet
Az afrikaiakat állatszámba
vették, és a fehérek között
senkinek sem igen jutott
eszébe olyasmi, hogy ezeknek
az állatoknak hasznára
volna, ha megismertetnék
őket a keresztény Istennel.
Ha a dezertálás valaha is
lehet halállal büntetendő,
akkor ebben az ügyben
halálos ítéletnek kell
születnie. Egyszerű tonzúrás,
a kánonjog szerint
nyugodtan nősülhetne.
Fő az, hogy a belső
erősség megóvassék
a közvetlen támadástól.
Az illusztráció Muzsnay Ákos alkotása
